A lovak testájai

A Ló testtája

1.nyakszirti tájék, 2.fejtet?, 3.fül tájéka,            4.halántékárok (vakszem), 5.homloktájék,            6.szem tájéka, 7.szembolti tájék, 8.szemgödör            alatti tájék, 9.orrhát, 10.orr oldalsó tájék,            11.orr hegye, 12.orrajaki tájék, 13.küls?            rágóizom tájéka, 14.állkapocsizület            tájéka, 15.arcléc, 16.pofa tájéka,            17.fels? ajak, 18.alsó ajak, 19.állcsúcs,            20.torokjárat tájéka, 21.érvágány,            22.tarkó, 23.halántéktájék, 24.fült?mirigy            tájéka, 25.gége tájéka, 26.fels?            nyakél vagy sörényél, 27.nyak oldalsó            tájéka, 28.fejnyakkarom tájéka, 29.torkolati            barázda, 30.szegyfejizom tájéka, 31.lapocka el?tti            tájék, 32.hát tájéka, 33.mar tájéka,            34.mellkas oldalsó tájéka, 35.vállkar tájék,            36.bordatájék, 37.bordaív, 38.szügy tájéka,            39.szegycsont tájéka, 40. borda alatti tájék,            41.lapátos porc tájéka, 42.ágyéktájék,            43.has oldalsó tájék, 44.éhgödör            vagy horpasz, 45.köldök, 46.lágyéktáj,            47.haskorci red?, 48.vaszora vagy tasak, 49.kereszttájék,            50.far tájéka 51.küls? csíp?szeglet,            52.ül?gumó, 53.farok, A)lapockaporc, B)lapocka tövise,            C)tövis el?tti izom, D)tövis mögötti izom,            E)vállizület tájéka, F)kar tájéka,            G)könyökbúb, H)háromfej? karizom tájéka,            I)alkar, K)elüls? lábt?, L)elüls?            lábközép (szár), M)elüls? csüdizület            tájéka, N)pata, O)csüd, párta, pata tájéka,            P)csíp?izület és tompor tájéka,            Q)comb, R)térd tájéka, S)térdkalács,            T)térdalji tájék, U)lábszár, V)hátulsó            lábt? (csánk), W)hátulsó lábközép            (szár), X)hátulsó csüdizület tájéka,            Y)pata, Z)csüd, párta, pata tájéka Nemek: Mén (csődör): A mén nem herélt, négyévesnél idősebb hím ló. Négyéves kor alatt méncsikónak nevezzük őket. A mének erőteljes felépítésűek, izmosabb nyak és zömökebb testalkat jellemző rájuk, mint a kancákra. Viselkedésük is eltér a kancákétól, sokkal éberebbek, és gyakran szétveti őket az energia.   Egy jó küllemű mén mozgás közben fantasztikus látvány. Bár azt mondják, könnyen válnak nyugtalanná, különösen amikor sárló kanca van a közelben, gyorsabban tanulnak. Általában ez igaz, de természetesen lova válogatja. Azt a mént, amelyet tenyésztésre használnak, fedezőménnek hívjuk. Rejtett heréjű mén: Az a mén, melynek a heréi nem ereszkedtek le, hanem a hasüregben maradtak, nemzőképtelenek. Az ilyen mént, rejtett heréjű ménnek nevezzük. Ezek a mének ugyanúgy reagálnak a kancákra, mint a rendes mének.
Kanca: A kanca négyévesnél  idősebb nőstény ló. Az ennél fiatalabbat kancacsikónak hívják. A kancák teste karcsúbb a csődörökénél, és nyugodtabbak is, de erre vannak ellenpéldák. A párzási időszakban lévő (sárló) kancák ehetnek nehezen kezelhetők. A tenyésztésre használt kancákat tenyészkancának hívjuk. Herélt (paripa): A herélt ivartalanított hímnemű ló. Így a ló nemzésképtelenné válik, de nyugodtabbá is, a ménekkel ellentétben. Általában ez a fő ok, hogy kiherélik őket.

A ló méretei

A ló méreteit sokféle képpen megadhatjuk. A különböző testtájak az egyes egyedeknél igen nagy eltéréseket mutatnak, van azonban néhány lényeges méret, ami alapján reális méretet kapunk a megmérendő lóról.

• Marmagasság

A leggyakrabban használt méret a marmagasság, amit bottal vagy szalaggal mérhetünk. A mar magasságának lemérésével adhatjuk meg legmegfelelőbben a ló tényleges magasságát, hiszen a marmagasság a lehajtott és felemelt fejű lónál is ugyanakkora, míg az ennél magasabban található testrészek (fej, nyak) helyzete szinte folyamatosan változik.

• Övméret és szárkörméret

Jó támpontot adhat a ló alkatának megállapításához, ha megmérjük a ló övméretét. A ló lábának szerkezetéről akkor kaphatunk jó információt, ha megmérjük a szárkörméretét. Az előbbit a mar mögött kezdjük mérni, körbe a hason, az utóbbit a lábszár felénél célszerű megmérni.

Az egyéb mérések ált. a lovasfelszerelések kiválasztásához használatosak. A kantár kiválasztásához lemérhetjük a ló kétoldali közötti távolságot a tarkó felé, míg a zablák kiváélasztásához a szájszegletek közötti távolságot a ló száján keresztül határozzuk meg. A megfelelő lótakarók kiválasztásához a marbúbtól a farokrépáig mérjük meg a ló hosszát, követve a hát ívét.

Szaporodás

A ló emlősállat, melynek szaporodása történhet természetes vagy mesterséges fedeztetés útján. A mének folyamatosan nemzőképesek, a kancák viszont csak az ún. sárlás időszakában termékenyíthetőek eredményesen, amely 20 napos megszakítások után kb. 3-5 napig tart.

A lótenyésztés legáltalánosabb módja az, amikor a kancatulajdonos a sárló, azaz a megtermékenyítésre alkalmas kancát a fedezőménhez szállítja. Ha a mén nagyon messze van, akkor a kanca általában eltölt néhány napot a méntelepen.

Néhány fedeztetési állomáson hágatógúzst helyeznek a kancára. Ez a hátulsó lábakra csatolt szíj, megakadályozza, hogy a kanca hátrarúgjon, így a mén megsérüljön. Nem minden kanca viseli el a hágatógúzst, de ha a kanca valóban rúg, és komolyan esélye van annak, hogy a mén megsérül, mégiscsak jó megoldás.

A természetes fedeztetés másik módja, a szabad fedeztetés. Ilyenkor az összes sárló kancát és fedezőmént egy legelőre engedik. Ez egy bevett szokás az Izlandi, a Fjord és számos egyéb pónifajtáknál. A kancákat a legelőre vezetik, és addig tartják, míg a fedezőmén be nem jön hozzájuk. Ekkor minden lovat egyszerre engednek el. A végén sok kanca lesz vemhes, de legtöbbször nem tudjuk megmondani, mikor fog a kiscsikó megszületni.

Az ellés

A vemhesség 336 (320?355) napig tart; az ikerellés nagyon ritka.  A közelgő ellés jelei a horpaszok beesése, a fartő besüllyedése a farok mindkét oldalán, továbbá a kitőgyelés és a péra (a nemi szerv külső része) megduzzadása. A tünetek általában az utolsó héten megerősödnek, de már hetekkel korábban jelentkezhetnek. A fedeztetés pontos idejének feljegyzése ezért nagyon fontos mozzanat. Amikor a megduzzadt emlő a jártatás után is megtartja méretét, tapintása nem ödémás, hanem inkább mirigyes és a bimbók végén előbb sárgás viaszos majd normális tejcseppek jelennek meg, akkor az ellés néhány napon belül megtörténhet. A kanca akár egy héttel előbb is tejelhet, máskor pedig csak az ellés után indul meg a tej, ez idő alatt a csikót mesterségesen kell táplálni. A kancák a kedvező medenceformájuk miatt többnyire könnyen és gyorsan ellenek.

Az ellés szakaszai:

• előkészítő szakasz, az ellés jelei megjelennek
• a megnyílási szakasz, a nyitófájások ideje, pár óráig tarthat, főbb jelei: a nyak izzadása, gyakori lefekvés-felkelés, vizelés-bélsárürítés, valamint a táplálkozás szüneteltetése.
• kitolási szakasz, hirtelen kezdődik, körülbelül fél óráig tarthat, 10-30 percig többnyire, megjelennek a tolófájások, a lábhólyag felreped és a kanca heves erőlködéssel, gyakran állva szüli meg csikóját.
• utószakasz, az utófájások következményeként eltávoznak a magzatburkok, időtartama akár 3 óra is lehet.

A kedvező anatómiai tulajdonságok miatt a kancák könnyen ellenek, de felléphetnek komplikációk az ellés közben, ezért a vemhesség utolsó napjaiban ajánlatos a kancákat állandó megfigyelés alatt tartani.